A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) friss tanulmánya megállapítja, az elmúlt öt évben megduplázódott a szélenergia hasznosítása, és a következő két évtizedben további jelentős térnyerés valószínű.

2012 végére már 300 GW szélerőműi kapacitás épült ki világszerte, de ezek csak a ténylegesen megtermelt energiából egyelőre csak 2,5 százalékkal részesednek az időjárás miatt a hagyományos atom/szén/gázerőműveknél alacsonyabb éves kihasználtság miatt. A tanulmány szerint a következő harminc évben a szélenergia hozzájárulása a termeléshez 15-18 százalékra emelkedhet, vagyis a kapacitások terén 2300-2800 GW értékre.

De milyen technológiai tényezőkre alapozza az Ügynökség a szélerőművek terjedésének gyorsulására vonatkozó elképzelését? Milyen következményekkel jár mindez az energia iparra és a villamos energia termelésére nézve? Milyen világpiaci környezetben kell helyet találni a magyar megújuló energia hasznosítási tervekhez?

A szélerőművek elterjedésének sebességét az egyes országok adottságai és a (globális) iparág fejlettsége mellett az is meghatározza/meghatározta, hogy mely országok biztosítanak/biztosítottak vonzó támogatást a beruházók számára.

Mára Kínában, az USÁ-ban és Németországban található az összes kiépített kapacitás fele, de ez inkább a méreteket mutatja, mint az elterjedés “intenzitását”. Azokban az országokban, ahol a természetes szél potenciál és az (energia)politikai támogatás különösen jól összetalálkozott, az éves fogyasztásnak igen magas arányát adja a megújuló szél energia. Dánia, Portugália, Spanyolország és Írország ezek az éllovasok Európában: az éves fogyasztás arányában 30, 20, 18 és 15 százalék a szélenergia részaránya. Ebből a szempontból a három nagy ország elmarad a saját 2, 3,5 és 8 százalékos értékével.

Összehasonlításképp: Magyarországon az összes szélerőműi kapacitás kevesebb mint 0.4 GW, 2012-ben szélerőművek az ország termelésének kevesebb mint 2 százalékát adták, és 2011 eleje óta nincs új kapacitás telepítésre lehetőség.

A szélerőművek elterjedéséhez a technológia fejlődése is hozzájárult. Az egységnyi teljesítményre jutó turbina költség harmadával csökkent 2008 óta, és hasonló mértékű a kisebb súlyú üzemeltetési költségek csökkenése is. Az iparág fejlődését mutatja, hogy mára egyes Európán kívüli helyszíneken a szélenergiából előállított villamos energia költsége elérheti a 45 EUR/MWh (~13.5 HUF/kWh) árszintet, így versenyképes lehet az ott újonnan épülő hagyományos erőművekkel. A teljes versenyképesség azonban csak 2020 és 2030 között valósulhat meg, akkor is csak a CO2 kibocsátás piaci árazása segítségével.

A jövőben várható további tanulási folyamatot az Ügynökség tanulmánya 7-9 százalékra becsüli, vagyis a szélerőműi kapacitások duplázódása esetén a költségszint ennyivel csökkenhetne, ami így 2050-re legalább negyedével alacsonyabb költséget eredményezne.

A szélenergia hasznosítás versenyképességét másik módon a hasznosítás hatásfokának javításával lehet biztosítani. A kutatás-fejlesztés a kapacitás kihasználási arányának emelését célozza még lassabb szélsebesség vagy például hidegebb külső hőmérséklet mellett. Az elmúlt évtizedben sikerült megduplázni az alacsony szélsebesség melletti kihasználtsági arányt, ezáltal növelve a befogható energia mennyiségét.

A villamosenergia-hálózatok üzemeletetése során a szélenergia terjedésével párhuzamosan egyre nagyobb problémákat okoz a szélerőművek termelésének bizonytalansága, főképp ha az meghaladja az éves termelés 20 százalékát. “Egységnyi” szélturbinát vizsgálva ugyanakkor a felhalmozódó üzemeltetési tapasztalat és a fejlődő kiegészítő tudomány alapján egyre jobban lehet becsülni a termelés alakulását.

Az új turbinák ezen kívül jobban tolerálják a hálózati feszültség csökkenését és az áram minőségét is javítani tudják (meddő teljesítmény szolgáltatásán keresztül), ezzel is könnyítve a rendszer egyensúlyozási feladatát.

Minden összevetve tehát az iparágban az elmúlt évtizedek jelentős fejlődését követően a következő két évtizedben minden jel szerint folytatódni fog a tendencia, amelyből számos módon profitálhatnak a gazdaságok és országok. Csökkenthető lehet a széltermelők jelenlegi támogatása, gazdaságosan kiváltható lehet üvegházhatású gáz kibocsátását okozó villamos energia termelő egység, munkahelyeket teremthet a piac fejlődése.

A várható beruházási összegek magyar szemmel hatalmasak. Az IEA által vizionált a célérték 80-100 GW/év kapacitás telepítést jelentene, amely az utóbbi évek 45 GW/év értékéhez képest dupla terjedési sebességet jelent. Ilyen ütem évente 150-170 milliárd dollár új beruházást is jelenthet, nagyrészt az új kapacitásoknak helyet adó nem-OECD tagállamokban. A szélturbina gyártók azonban főképp a fejlett ipari országokban (USA, Dánia, Németország, Spanyolország), valamint Indiában és Kínában helyezkednek el, így a beruházási összegek jelentős része is ezek felé a termelők felé áramlik majd (a turbina adja az összes költség 75 százalékát szárazföldi és 50 százalékát offshore telepítés esetén). Ehhez a csapathoz igyekszik felzárkózni Franciaország, Dél-Korea és Brazilia a piacszerzés érdekében.

Forrás:

IEA: Wind power seen generating up to 18% of global power by 2050 http://www.iea.org/newsroomandevents/news/2013/october/windpowerseengeneratingupto18ofglobalpowerby2050.html