A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) friss tanulmánya megállapítja, az elmúlt öt évben megduplázódott a szélenergia hasznosítása, és a következő két évtizedben további jelentős térnyerés valószínű.

2012 végére már 300 GW szélerőműi kapacitás épült ki világszerte, de ezek csak a ténylegesen megtermelt energiából egyelőre csak 2,5 százalékkal részesednek az időjárás miatt a hagyományos atom/szén/gázerőműveknél alacsonyabb éves kihasználtság miatt. A tanulmány szerint a következő harminc évben a szélenergia hozzájárulása a termeléshez 15-18 százalékra emelkedhet, vagyis a kapacitások terén 2300-2800 GW értékre.

De milyen technológiai tényezőkre alapozza az Ügynökség a szélerőművek terjedésének gyorsulására vonatkozó elképzelését? Milyen következményekkel jár mindez az energia iparra és a villamos energia termelésére nézve? Milyen világpiaci környezetben kell helyet találni a magyar megújuló energia hasznosítási tervekhez?

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan a nem konvencionàlis gàzkészlettel rendelkező kelet-európai orszàgok szàmàra is számos pozitív hatással járó lehetőséget jelenthetne a palagàz kitermelése. A politikai és jogszabályi környezet azonban még éretlen arra, hogy a szükséges beruházások érdekében külföldi tudás kerüljön bevonásra, hisz a potenciális befektetők kivárnak a hosszútávú elköteleződéssel a helyi problémákat látva. Mi a kelet-európai gyakorlat, és mi ebből a tanulság a magyar energiapolitikára vonatkozóan?

Az Európai Unió energetikai bizottsága negyedéves jelentés formában vizsgálja a különböző országok gázpiacait. Érdemes lehet megvizsgálni, hogy a jelentős strukturális változások, hogyan jelentkeznek számokban, és milyen tanulságokat lehet levonni a jövőre vonatkozóan.

A jelentés alapján az Európai Uniós gázfogyasztás a 2013-as év első negyedévében stabil maradt, összehasonlítva a 2012-es év ugyanezen időszakával. Az időjárás változása 2013 első negyedévben jelentős napi fogyasztási csúcsokat okozott, de az is elmondható, hogy a napfokszám alapján a január és a február a sokéves átlaghoz közelített, míg a 2013. március jelentősen meghaladta ezt (a napfokszám a fűtési küszöbérték alatti hőmérsékletek összegzett értéke). Ennek köszönhető, hogy az első negyedéves periódus napfokszám értéke 5%-kal meghaladta a sokéves átlagot.

Elgondolkoztál már azon, hogyan tudnád elősegíteni a világ energiafelhasználásának csökkenését? Vajon az energiafogyasztásod mérséklése nemcsak elveszne a többiek energiapazarlása között? Könnyen elképzelhető, azonban Alex Laskey, az Opower alapítója és elnöke másképp tette fel ezt a kérdést: mennyire zavarna, ha tudnád, hogy a szomszédod fele annyi energiát fogyaszt, mint te?

A bányajáradék az állam számára megfizetendő adó a kitermelt földgáz és egyéb szénhidrogének és ásványi nyersanyagok értékének arányában. Jelenleg 12 százalékos a földgáz kitermelésre vonatkozó alap adó ráta, amely a piaci árú értékesítés vonatkozásában a magas tőzsdei olajár idején 18 százalékig emelkedik (ún. “tőzsdei felár”).

Az állam évente megközelítőleg 100 milliárd forintot meghaladó bányajáradék bevételre tett szert évente 2012-ig, ami az energiaszektorra kivetett legnagyobb adónem, nagyságrendileg akkora bevételt biztosítva, mint az energiaszektort terhelő különadó, az energiaadó, az energiaellátók jövedelemadója és a környezetterhelési díj összesen.

A hónap elején sok olvasó belefuthatott a Financial Times hírére hivatkozó indexes cikkbe, amely szerint egy angol szolgáltató ingyen áramot ajánlana a fogyasztóinak szombatonként. Ez állítólag azért éri meg neki, mert az ezzel a lehetőséggel élő vásárlók hajlamosak lesznek fogyasztásukat szombatra időzíteni, ezáltal csökkenteni a kereskedő számára legdrágább időszakra - a hétköznapok déli és esti óráira - eső fogyasztásukat.

A hazai energetikai szabályozó hatóság adatai alapján az idei második félévben a magyarországi versenypiaci villamosenergia kereskedők bruttó árréstömege közel 70 milliárd forint volt, jelentősen meghaladva 2012 mindkét félévében realizált árrést (32 illetve 87 százalékkal). A második negyedéves közel 40 milliárd forintos árrés egyben 2010 óta nem látott rekord is. Az egyetemes szolgáltatók 6 milliárd forintos árrést realizáltak az áram adásvételén, ez kis mértékben elmarad a 2012 féléves értékeitől.

Összességében azonban az állapítható meg, hogy a villamosenergia-kereskedők számára a piaci környezet javulást mutat.

Az új energetikai szabályozó hivatal publikálta a hazai energia kiskereskedelmi piacokon megfigyelhető kereskedőváltási statisztikákat. Legutóbb hasonló elemzésre 2009-ben és 2010-ben, a villamos energia illetve földgáz piacok vizsgálatakor került sor. Mivel a Hivatal is elismeri, hogy “a szolgáltató-váltási mutató rendkívül fontos információval szolgál a verseny intenzitására vonatkozóan”, ezért a következőkben időbeli és Uniós összehasonlításban értelmezzük a hazai statisztikát.

A nagyfogyasztók kereskedő váltási hajlandósága mutatja a hazai piacok fejlődését: 2010 és 2013 között mind a földgáz, mind a villamos energia piacon 2009-2008-hoz képest többszörösére emelkedett. A lakossági szegmensben ezzel szemben továbbra is igen mérsékelt maradt a kereskedőváltási hajlandóság mind a két piacon. (A távhőszolgáltatásban vételezők számára egyetlen helyi ellátó áll rendelkezésre, így nincs lehetőség kereskedőt váltani.)