Az Európai Unió energetikai bizottsága negyedéves jelentés formában vizsgálja a különböző országok gázpiacait. Érdemes lehet megvizsgálni, hogy a jelentős strukturális változások, hogyan jelentkeznek számokban, és milyen tanulságokat lehet levonni a jövőre vonatkozóan.
A jelentés alapján az Európai Uniós gázfogyasztás a 2013-as év első negyedévében stabil maradt, összehasonlítva a 2012-es év ugyanezen időszakával. Az időjárás változása 2013 első negyedévben jelentős napi fogyasztási csúcsokat okozott, de az is elmondható, hogy a napfokszám alapján a január és a február a sokéves átlaghoz közelített, míg a 2013. március jelentősen meghaladta ezt (a napfokszám a fűtési küszöbérték alatti hőmérsékletek összegzett értéke). Ennek köszönhető, hogy az első negyedéves periódus napfokszám értéke 5%-kal meghaladta a sokéves átlagot.
A hőmérséklet hatásának tudható be az is, hogy az első negyedében a földgáz import 10%-kal növekedett, hasonló kitermelési szint mellett, a 2012-es évhez képest is, azonban az import szerkezetben változás történt, míg a Norvég, és Észak-Afrikai import visszaesett, addig az Oroszországi import 10%-kal növekedett.
Érdemes megvizsgálni, hogy ez milyen viszonyban van az elmúlt évek éves fogyasztási tendenciáival. Az EU 27 fogyasztás 2010-ről 2011-re 13%-kal, ( ez a mennyiség nagyságrendileg megfeleltethető Magyarország 6 éves fogyasztásának) illetve 2011-ről 2012-re további 3,6%-kal csökkent. A negyedéves adatok alapján a 2013-as féléves adat közelíti a 2012-es első féléves adatot. A legtöbb előrejelzés, amely 2030-ig tartalmazott kitekintést jelentős növekedéssel számolt köszönhetően a kitermelés visszaesésének. A jelenlegi tényadatok nem igazolják vissza a korábbi években előrejelzett fogyasztási szinteket.
A jelentős eltérés okai az alábbiak: Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, és Franciaországban a villamosenergia termeléshez kapcsolódó földgázfogyasztás 21%-kal esett a 2012-es év hasonló időszakához képest. Olaszországban és Franciaországban a visszaesés a 30%-t is elérte. Olaszországban a gyorsan növekvő megújuló termelés eredményezte a visszaszorulást, míg Spanyolországban mindezek mellett a jelentős vízerőmű termelés eredményeként esett 41%-ot a gáztüzelésű erőművek felhasználása.
A főbb indokok a gáztüzelésű erőművek fogyasztásának csökkenése mögött, az alacsony gazdasági növekedés, a gáz és szénárak egymáshoz való viszonya, alacsony ETS árak, és a jelentős növekedés a megújuló energia szektorban. A Nemzetközi Energia Ügynökség 2013-as gázriportjában, felülvizsgálta a 2018-as földgázfogyasztás előrejelzését, és 561 bcm-ről, 525 bcm-re csökkentette. A felülvizsgálat alapja, a várhatóan alacsonyabb gazdasági növekedés, és a konzervatívabb várakozások a földgáztüzelésű erőművek fogyasztásában. Mindezek mellett a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése a következő két évben várható gáz, szén, és CO2 kvóta árak egymáshoz való viszonya alapján, várhatóan a földgáz fogyasztás csökkenését vetíti előre 2013-ban is. A Nemzetközi Energia Ügynökség elemzésének megfelelően a CO2 kvóta árának 45 Euro/tonna értékre történő emelkedésére lenne szükség, hogy egy átlagos hatékonyságú széntüzelésű erőművet, megérje átkapcsolni egy átlagos tüzelésű gázerőműre.
A jelentés nem igazolja vissza az elmúlt évek fogyasztás előrejelzéseit, melyek jelentős növekedéssel számoltak. Érdemes lehet elgondolkozni azon, hogy milyen mértékű eltérés elfogadható a fogyasztás előrejelzések során,és amennyiben ennél jelentősebb eltérés figyelhető meg, melyek akár indokolatlanná tehetnek már meghozott beruházási döntéseket, érvényesíthető-e bármilyen számonkérés az előrejelzést végző jogi személy felé.
