Az Egyesült Államokhoz hasonlóan a nem konvencionàlis gàzkészlettel rendelkező kelet-európai orszàgok szàmàra is számos pozitív hatással járó lehetőséget jelenthetne a palagàz kitermelése. A politikai és jogszabályi környezet azonban még éretlen arra, hogy a szükséges beruházások érdekében külföldi tudás kerüljön bevonásra, hisz a potenciális befektetők kivárnak a hosszútávú elköteleződéssel a helyi problémákat látva. Mi a kelet-európai gyakorlat, és mi ebből a tanulság a magyar energiapolitikára vonatkozóan?

Az Egyesült Államokban a palagáz technológia radikálisan átalakította a gázpiac, és azon keresztül az egész gazdaság helyzetét. A nem-hagyományos kitermelés gyors felfutásának következtében az ország exportőr szerepbe került, jelentősen csökkentve a külpolitikai kitettségét és a külkereskedelmi mérlegét. A kitermelési jogok után szedett járadékok bevételi oldalon segítik az állam gazdálkodását. A bővülő földgázkínálat hatására a nagykereskedelmi földgáz árak közel a felére estek vissza, ami a fogyasztók (többek között a lakosság és az ipar) számára megtakarítást és versenyképességi előnyt biztosít, munkahelyeket teremt, ezáltal az egész ország számára keresletet és gazdasági növekedést generál. A földgáz és szén árak közötti viszony eltolódása következtében megnövekedett a gáz, lecsökkent a szén felhasználás az USA-ban, és csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Azoknak az európai országoknak, akik kiszolgáltatottak egyetlen gázeladóval (Oroszország - Gazprom) szemben, és emiatt kénytelenek magas gázárakat fizetni, esetleg politikailag kerülnek függő viszonyba, sürgető lehet a palagázban rejlő potenciál kiaknázása, és a fenti pozitív hatások realizálása. Ezt azonban nem kell saját maguknak megoldani, hisz az amerikai Chevron olajvállalat olyan stratégiát követ, amely célja a kelet-európai országok (Bulgária, Lengyelország, Románia, Ukrajna, Litvánia) készleteinek hasznosítása, és emellett természetesen a saját haszon biztosítása. A kitermeléshez szükséges tudás megtalálható a cégben, a specializáció és tapasztalat miatt valószínűleg nagyobb mértékben, mint egy helyi induló vállalkozásnál. A kérdés az, hogy a vállalat kockázatviselő képességét és technológiai ismereteit be tudják-e vonni, és végül az országok tudnak-e majd ebből kellő mértékben profitálni.

Litvánia feltehetőleg nagyságrenddel kevesebb palagázzal rendelkezik a többi régiós országhoz képest, mégis sürgősen hozzá akar látni a készletének hasznosításához, mivel teljesen kiszolgáltatott az orosz földgázimportnak és (valószínűleg) Európában a legdrágábban veszi a földgázt. A szociáldemokraták és a munkáspárt koalíciója 2013 szeptemberében egy tenderen keresztül kutatási jogot biztosított a Chevron számára, az erős lakossági ellenkezés ellenére is. A vállalat egyedüliként adott ajánlatot, megközelítőleg 20 milliárd forintos beruházásra garanciát is vállalt volna. A Chevron azonban alig egy hónappal később a kutatási jogokra vonatkozó ajánlatát visszavonta, mivel állítása szerint egyes politikusok a tender lezárultát követően a Chevron kárára módosították a feltételeket.

Litvàniàban az új típusú földgáz kitermelésre vonatkozó szabályozási keret sincs véglegesítve, a parlament például a bányászati jog díjának 16 százalékról 40 százalékra emelését fontolgatja, amely jelentősen csökkentené a Chevron által elnyert jog pénzügyi értékét.

A politikai-jogszabályi környezet nem csak Litvániában nehezíti meg a kutatás megindulását. Bulgáriában a lakossági ellenkezés következtében a kormányzat visszavonta a tenderen kiosztott kitermelési jogokat. Lengyelországban több másik befektető vonta vissza jogosultsági kérelmét a geológiai és szabályozási nehézségekre hivatkozva. Romániában heves lakossági ellenállás hátráltatja a Chevron-t, amely így a kutatásokhoz is csak néhány napja tudott hozzá kezdeni.

Véleményem szerint a legfontosabb tanulság a magyar energiapolitika számára az, hogy a külföldi befektetők bevonása csak igen szigorú szabàlyok mellett valósítható meg. Nem állítható általánosságban, hogy minden esetben értelme volna külföldi befektetőkre támaszkodni. Amíg az állam nem érzi azt, hogy rászorul a külföldi tőkére vagy a technológiai tudásra céljai eléréséhez, jogszabályalkotói pozícióját kihasználva előnyöket érhet el a maga számára a külföldi tőke vagy vállalkozások kárára.

Ilyen formájú a hazai rezsicsökkentés is: az állami vállalatok nem veszik ki részüket a terhek viseléséből, az intézkedések a külföldi tulajdonosokat sújtják nagyobb arányban. Ez azonban csak egy zéró összegű játék lehet, a szereplők csak egymás kárára növelhetik nyereségüket, ami az egyiknek (az állampolgároknak) jó, az a másiknak (külföldi befektetőknek) pont rossz. Persze egy idő után könnyen negatív összegű játékba fordulhat át: végül mindkét szereplő (az állampolgár és a külföldi befektető is) rosszul járhat.

Ugyanakkor gy technológiai lehetőség, geológiai felfedezés, a piaci-világpolitikai helyzet változása, stb. bármikor új szituációt hozhat. Az állam egyszer csak rászorulhat a külföldi tőkére vagy tudásra, és a pozíciójának megváltozása magatartásváltást is igényelhet, de talán a múltbeli rossz befektetői tapasztalatok már eleve ellehetetlenítik a tőke/tudás importálàsàt, hosszú távú elköteleződést Magyarországon, és így a haszon realizálását is az állampolgárok számára.

A hazai kormányzat jelenleg folytatott energiapolitikájával olyan pozícióba kormányozza az országot, amely szükség esetén megnehezíti vagy ellehetetleníti a külföldi vállalatokkal való együttműködést. Felelőtlenség egyszer és mindenkorra ellehetetleníteni, hogy az ország a következő tíz évben támaszkodni tudjon ilyen segítségre-partnerségre.

Forrás:

Reuters: Lithuania grants Chevron right to explore for shale gas http://www.reuters.com/article/2013/09/03/lithuania-shalegas-chevron-idUSL6N0GZ2K920130903

Reuters: Chevron quits Lithuania shale gas exploration tender http://www.reuters.com/article/2013/10/08/lithuania-chevron-shalegas-idUSL6N0HY3C420131008

Reuters: Chevron halts east Romania shale gas search after protests http://www.reuters.com/article/2013/10/17/romania-shale-chevron-idUSL6N0I72PH20131017

Bloomberg: Chevron Draws Europe Toward Natural Gas Independence: Energy http://www.bloomberg.com/news/2013-07-23/chevron-anticipates-europeans-prefer-fracking-to-putin-energy.html