Az új energetikai szabályozó hivatal publikálta a hazai energia kiskereskedelmi piacokon megfigyelhető kereskedőváltási statisztikákat. Legutóbb hasonló elemzésre 2009-ben és 2010-ben, a villamos energia illetve földgáz piacok vizsgálatakor került sor. Mivel a Hivatal is elismeri, hogy “a szolgáltató-váltási mutató rendkívül fontos információval szolgál a verseny intenzitására vonatkozóan”, ezért a következőkben időbeli és Uniós összehasonlításban értelmezzük a hazai statisztikát.

A nagyfogyasztók kereskedő váltási hajlandósága mutatja a hazai piacok fejlődését: 2010 és 2013 között mind a földgáz, mind a villamos energia piacon 2009-2008-hoz képest többszörösére emelkedett. A lakossági szegmensben ezzel szemben továbbra is igen mérsékelt maradt a kereskedőváltási hajlandóság mind a két piacon. (A távhőszolgáltatásban vételezők számára egyetlen helyi ellátó áll rendelkezésre, így nincs lehetőség kereskedőt váltani.)

A statisztika a földgáz nagyfogyasztókért folytatott viszonylag erős versenyre utal már 2009-ben is, a nagyfogyasztók 12%-a, minden nyolcadik vevő váltott szolgáltatót ebben az évben. Ehhez képest 2010 februárja és 2013 áprilisa között minden évben a legnagyobb fogyasztók 24-50 százaléka cserélte le szolgáltatóját, tehát minden második-negyedik. Érdekesség, hogy a 2011-es évben kiemelkedően sok földgáz nagyfogyasztó cserélt szolgáltatót, átmenetileg a régebben liberalizált villany piacra vonatkozó mutatót is meghaladta a földgáz piaci statisztika értéke.

Ugyan a 2009-es földgázpiaci liberalizáció eredményeként a lakossági fogyasztók kereskedőváltása lendületet kapott, a szolgáltatóváltási arány még így is 2 százalék alatt maradt. A 2010 és 2011 közötti időszakot vizsgálva a szolgáltatóváltási arány értelmezéséhez figyelembe kell venni az EMFESZ gázkereskedő lakossági piacra lépésnek majd pénzügyi ellehetetlenülésének hatását. A kereskedő gas.hu néven közel 300 ezer lakossági gázfogyasztót verbuvált kedvezményes árú ajánlatával, akik harmada 2010-et követően szerződött át az EMFESZ Kft-hez, amely a 2010. évre vonatkozó statisztikai értéket is megemeli. A 300 ezer háztartás azonban ellátójuk tevékenységének felfüggesztéséből kifolyólag 2011 első felében automatikusan visszakerült a hagyományos szolgáltató cégek ellátásába, szintén megemelve a statisztikát.

A lakossági gázpiaci kereskedőváltási arány az EMFESZ fogyasztók mozgása nélkül számítva már szinte elhanyagolható, 2012-ben megfigyelhető emelkedése pedig valószínűleg csak a Magyar Telekom piacra lépésének és diszkont ajánlatának volt köszönhető.

Megjegyzés: (1) Nagyfogyasztók 20 m3/h-nál nagyobb mérővel rendelkező fogyasztók (2) Lakossági felhasználási hely (3) EMFESZ hatás: 2010-ben 100 ezer, 2011-ben 300 ezer fogyasztó vándorol az EMFESZ-hez, illetve az EMFESZ-től.

Sajnos a hazai villamosenergia-piac vonatkozásában nem elérhetőek 2010-et megelőzően pontos szolgáltatóváltási adatok, csak az Energia Hivatal 2009-ben kelt szöveges értelmezése. Eszerint a “szolgáltató váltás szintje alacsony, szolgáltató váltása többnyire a nagyfogyasztóknál figyelhető meg”, valamint “az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók kiskereskedelmi piacán a korábbi időszakban számottevő mértékű szolgáltató váltásra került sor.” A nagy áramfogyasztók szolgáltató váltási hajlandósága azonban már 2010 és 2012 között is jelentős élénkülést mutat, két év alatt duplájára nő a mozgások aránya, a fogyasztói kategóriák szerint eltérően, a 20-40 százalékos tartományban mozog a statisztika értéke 2012-ben.

A lakossági villamos energia fogyasztók körében a Hivatal csak minimális kereskedőváltást rögzített, még a földgázpiacra jellemző pár százalékos értéktől is elmarad a villamos energia piacra vonatkozó arányszám, jóllehet mind a Magyar Telekom, mind az Energetikai Központ ajánl diszkont árú lakossági áramszolgáltatást.

Megjegyzés: (1) Nagyfogyasztók a 20 MWh éves fogyasztást meghaladó nem lakossági fogyasztók (2) Lakossági felhasználási hely. 

A hazai statisztikákat érdemes összevetni a nemzetközi tapasztalatokkal, mivel a különböző fejlettségű és dinamikájú piacok között jelentős eltérés figyelhető meg. A fejletlen piacokon a kereskedőváltást a piac szabályainak kezdetlegessége nehezíti, míg egy olyan piacon, ahol a beszerzési lehetőségek bősége élénkíti a versenyt, ideiglenesen akár igen magas váltási aktivitás is megfigyelhető.

A nemzetközi villamos energia piacok közül a 2002-ben, illetve 1999-ben liberalizált ausztrál és új-zélandi piacok a legaktívabbak a kereskedőváltás szempontjából. Az ausztrál Viktória területen például három éve 25 százalékot meghaladó a szolgáltatóváltás aránya, amit állítólag az árak emelkedése váltott ki, mivel azt valószínűleg a fogyasztók árérzékenységének növekedése kísér. Új-Zélandon a szabályozó igen erősen kampányol a fogyasztói tudatosság és a kereskedőváltás egyszerűsítése érdekében, amely talán hozzájárul a magas aktivitáshoz. (Érdemes összehasonlítani a szabályok szerepét: amíg az Európai Unióban a törvények alapján legfeljebb 3 hetet vehet igénybe a szolgáltatóváltás lebonyolítása, Új-Zélandon pedig elég erre csupán 10 nap, addig idehaza sok esetben a 30 nap sem elegendő a rendszer szereplői számára.)

Magas a felhasználók aktivitása a brit szigeteken, Kanadában és az USA-ban, Hollandiában és Belgiumban, Norvégiában és Svédországban. A régiót tekintve Csehország és Szlovénia állnak a legjobban, amelyeket még aktív piacnak tartanak a kutatók. Ausztria, Lengyelország és Románia már nem számít aktív piacnak, ahogyan a fenti értékek alapján, hazánk sem.

Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a szolgáltatóváltás nem az árszintek függvénye, tehát az olcsó piac aktivitása is lehet magas, míg a drága piac aktivitása is maradhat alacsony szinten. Sokkal fontosabb az árak változása - a dráguló piacra jellemző inkább az kereskedőváltási aktivitás erősödése -, továbbá nem elhanyagolható a média és a fogyasztót segítő árkalkulátorok/megoldások szerepe sem.

Visszatérve a MEKH által publikált statisztikákra: jól megfigyelhető mindkét hazai piacon, hogy a nagyobb méretű (nem lakossági) felhasználók kereskedőváltási aránya akár több mint másfélszerese-kétszerese is lehet a kisebb (nem lakossági) fogyasztókénak, főképp a földgázpiacon nagy ez a különbség.

Forrás

MEKH: Magas kereskedőváltási arány a nem lakossági villamos energia és földgázfogyasztóknál. 2013. szeptember 6., Kereskedőváltás publikáció, http://www.mekh.hu/adatok-statisztikak-2/sajto/sajtokozlemenyek-2/750-magas-kereskedovaltasi-arany-a-nem-lakossagi-villamos-energia-es-foldgazfogyasztoknal.html

Népszabadság: Zűrös cégtől jó a gáz? Vitatott EMFESZ- és gázszolgáltató-módszerek, 2010. február 9., http://nol.hu/gazdasag/20100209-zuros_cegtol_jo_a_gaz_

VaasaETT: World Energy Retail Market Rankings 2012, http://www.vaasaett.com/2012/06/world-energy-retail-market-rankings-2012-launched

MEH: Piacelemzés és jelentős piaci erő vizsgálata a földgáz-kiskereskedelem piacain. 358/2010. számú határozat http://www.mekh.hu/gcpdocs/201006/3582010sz_hatarozat.pdf

MEH: A villamos energia kiskereskedelmi piacokon lefolytatott piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított engedélyesek számára kötelezettségek kiszabása. 114/2009.sz. határozat http://www.mekh.hu/gcpdocs/200905/kisker_hatarozat_20090409__2_.pdf